Péntek este van, amikor a világ túlzsúfolt, egyszerre van tele, mégis mintha minden csak üres, régen kifogyott pohár lenne. Már az enyémnek is hiányzott a fele, de mégsem változott semmi. Az emberek egyre homályosabban, én viszont egyre tisztábban láttam. Már nincs hova menekülni, már nincs mi…
